A kezdet

Soha nem tettem újévi fogadalmat, mert ha valamiben változtatni szeretnék, akkor azt nem a naptárhoz kötöm. Ez most is így történt. Az óév utolsó és az újév első napjaiban találkoztam két rég nem látott barátnőmmel, akik azzal kezdték, hogy mennyire le vagyok fogyva. Mondom, hogy az nem valószínű, mert az utóbbi idők össze-vissza étkezései ezt lehetetlenné teszik. De, azért a kíváncsiság piszkált belülről, és így nagy bátran 4-én reggel ráálltam a mérlegre. Na, ezt nem kellett volna! Gondoltam én, hogy lesz egy kis probléma, de alig hittem a szememnek: + 5 kg!? Amikor az utóbbi fél évben stabilan tartottam a súlyomat? Ezt nem teheti velem ez a mérleg! Mindjárt itt a tavasz! :) Eddig is ingázott rajtam 2-3 kg, de ez a tartósnak látszó 5 kg nagyon megijesztett! Már egy ideje olvasgattam a paleo étrendről, de most egy perc alatt eldöntöttem, hogy átállok erre az étkezési módra. Ez pont egy hete, január 4-én történt. Már régóta odafigyeltem a lehetőség szerint bio étkezésre, mert szerintem, az vagy, amit megeszel!

Nosza, fogtam magam és elindultam az itthon nem lévő, de a paleolit táplálkozáshoz szükséges alapvető élelmiszerek beszerzésére. Ezek most a kókusztej, kókuszzsír, kókuszreszelék, szezámmag, és a maglisztek voltak. A többi nagyjából volt itthon.

Gyorsan megsütöttem a banános-meggyes sütit, ami nagyon ízlett! Ebben az a furcsa, hogy én, aki az elmúlt 50 évem alatt szinte soha nem ettem mákot és kókuszt (mert nem szerettem az ízüket), kifejezetten finomnak találtam! És ezzel elindultam a lejtőn, illetve a paleolit úton. :)

Nagyon mélyen még nem ástam bele az ezzel foglalkozó olvasmányokba, tanulmányokba, de amit gyorsan meg szeretnék tudni, annak utána nézek a neten.

Eddig is kreatívan főztem, mert gyorsan főzök, sokat és sokfélét, de vásárolni nem nagyon szeretek, így azokat az alapanyagokat használom fel, amit bespájzoltam, elraktam, lefagyasztottam. Miután a férjem leginkább húsevő, minimális zöldség és nulla gyümölcsfogyasztással, így igencsak kreatívnak kell legyek. De ez nem esik nehezemre.

Volt egy kis maradék kolbásszal töltött karaj, amihez csináltam egy kelkáposzta főzeléket. Természetesen nem főztem bele krumplit, és nem rántással sűrítettem, hanem az általam kreált sárgarépa sűrítményemmel. Mit mondjak, nagyon-nagyon finom lett, még a férjem is jóízűen evett belőle. Ez nagy örömömre szolgált. Miután a káposzta elég nagy volt, így még 2 nap múlva is maradt belőle egy kicsi, azt leturmixoltam, és a fagyasztóba került, hogy majd egyszer sűrítéshez felhasználjam.

Ezen felbuzdulva másnap egy zöldbabfőzeléket főztem a már bevált sűrítési módszerrel, és fenséges ízű lett! Olyan gyorsan elfogyott, hogy nem volt időm lefotózni, és a húgomnak se maradt belőle egy kanálnyi sem. Innentől fogva a lelkesedésem még nagyobb lett, és elkezdtem fotózni az általam elkészített ételeket, és leírni a recepteket, hátha valakinek még tudok ötleteket adni. A húgomat már teljesen belelkesítettem, Ő is örömmel főz ilyen módszerrel.