Paleolit diéta

Először is A Lista!

Melyik zöldséget lehet és melyiket nem lehet fogyasztani a paleoban

Fogyasztásra nem ajánlott hüvelyesek:
1, az összes babféle
2, csicseriborsó
3, lencse
4, borsók
5, amerikai mogyoró
6, szója és szójakészítmények

Nem ajánlott keményítő tartalmú zöldségek:
A Burgonya nem ajánlott.
A többi burgonyaszerű, de nem burgonyaféle, mint manióka, tápióka, jamgyökér, édesburgonya, megengedett, mivel alacsony glikémiás indexűek. A csicsóka pedig kifejezetten paleo.

Fogyasztásra nem ajánlott gabonafélék:
1, árpa
2, kukorica
3, köles
4, zab (zabkorpa* GI:15; GL:8 /nyersen:15/)
5, rizs
6, rozs
7, cirok
8, búza
9, vadrizs
10, amarant* (GI:35; GL:21)
11, hajdina (GI:54; GL: 14)
12, quinona (GI:51; GL:18)
13, trikiále
14, kamut

*viszonylag alacsony szénhidrátterhelést jelentenek és glutént nem tartalmaznak. Kis mennyiségben kompromisszumként olykor fogyasztható.

Fogyasztható zöldségek:
1, articsóka
2, spárga
3, cékla
4, mindenfajta paprika
5, brokkoli
6, kelbimbó
7, karfiol
8, kelkáposzta
9, uborka
10, pitypang
11, padlizsán*
12, endívia
13, zöldhagyma
14, káposzta
15, karalábé
16, mindenféle saláta
17, gomba
18, hagymák
19, petrezselyem
20, pasztinák
21, tökfélék
22, porcsin
23, retek
24, sárgarépa, fehérrépa
25, porcsin
26, alga
27, spenót
28, tomatillo (mexikói földicseresznye)
29, paradicsom (sokak szerint kérdéses)*
30, répalevél
31, vízitorma
32, kínai kel

* A bélrendszeri betegségekben szenvedőknek a paradicsom, padlizsán, paprika sem ajánlott, a többiek mértékkel fogyaszthatják. (Forrás: Paleolit Klub (receptek, ötletek) - facebook csoport)

Forrás: Tények és Tévhitek

Egy kis elmélet

A paleolit diéta (a magyar publikációkban: paleolit táplálkozás) modern étrendi irányzat amely célja a paleolit kori táplálkozás reprodukálása, mely biztosíthatja az ún. civilizációs betegség elkerülését. Követői szerint evolúciós szempontú étrendnek is nevezhető, mert evolúciós szempontból vizsgálta meg ember és táplálkozás illetve betegségek kapcsolatát a történelemben visszamenőleg egyes kutatások segítségével. 

Történelmi áttekintés:

• 1975-ben, az elsők között Walter L. Voegtlin gasztroenterológus könyve foglalkozott vele, amelyben azt sugallja, hogy a paleolit kori étrend javítaná a modern kori ember egészségét. Azt állította, hogy az ember egy "húsevő állat", amely a vadállatokhoz hasonlóan, elsősorban fehérjét, zsírokat és csak nagyon kevés szénhidrátot fogyasztott. Saját diétás recepteket dolgozott ki emésztési problémákkal küszködőknek. Könyvében élettani és kórélettani adatokkal támasztja alá, miért tekinthető élettani alapműködésnek a zsír alapú táplálkozás és felhívja a figyelmet ennek pozitív hatásaira is.

• 1985-ben, S. Boyd Eaton és Melvin Konner, az Emory Universityvel közreműködve, megjelentettek egy kulcsfontosságú dokumentumot a paleolit táplálkozásról a New England Journal of Medicine c. szakfolyóiratban, amely lehetővé tette hogy ezt a táplálkozási koncepciót a mainstream egészségügy is elismerje.

• 1989-ben svéd orvosok és tudósok, köztük Staffan Lindeberg, végeztek tudományos felméréseket a nem-nyugati kitavai lakosság körében a Pápua Új-Guinea-i Trobriand-szigeteken. A Kitava tanulmány azt találta, hogy ez a népesség nem szenved civilizációs betegségekben, mint pl: szívbetegség (stroke, ischaemia), cukorbetegség, magas vérnyomás, elhízottság. 1993-ban tették közzé vizsgálati eredményeiket, s mindezek után számos tudományos publikáció jelent meg, hogy a nyugati betegségek kapcsolatban állnak a táplálkozással. A kitava vizsgálatot számos olyan tanulmány követte mely ugyan ezt azt eredményt támasztotta alá.

• Lindeberg 2003-ban egy svéd nyelvű orvosi tankönyvben ismertette tanulmányait.

• 2010-ben megjelentették ennek az átdolgozott, frissített változatát angol nyelven, s ez felkeltette mind a tudósok, mind a laikusok érdeklődését. Több mint 2000 hivatkozást idéz, tehát átfogó tudományos vizsgálatok eredményeit, amelyek azt bizonyítják, hogy a nyugati betegségek összefüggenek azzal, amit az emberek esznek.

• A paleo étrend egyik kidolgozója Dr. Loren Cordain, aki számos könyvet és szakcikket írt e témában.

• Hazai népszerűsítője Szendi Gábor pszichológus.

Paleolit diéta alapját képező elmélet:

A diéta felépítése arra az elméletre épül, hogy az emberi genom, több mint 2,5 millió éve semmit sem változott, tehát genetikailag a vadászó-halászó-gyűjtögető életmódra vagyunk programozottak. Egyes kutatások állítása szerint a 10-5 ezer évvel ezelőtt a földművelés ("neolitikus forradalom") során bevezetett élelmi anyagokra nem történt meg a genetikai alkalmazkodás. Az emberi szervezet nem tudott alkalmazkodni ezekhez az új élelmi anyagokhoz, ezért jelentek meg az ún. degeneratív betegségek. Riccardo Baschetti kutató elemzései szerint az anyagcsere betegségeket a "genetikailag ismeretlen élelem" okozza. Mint Boyd Eaton, Loren Cordain és Lindeberg kutatók írták közös tanulmányukban, hogy a modern ember genetikailag a kőkori emberrel azonos. Valójában azonban a legtöbb ember szervezetében extra génmásolatok találhatók a gabonafélékben lévő keményítő megemésztésére és a laktóz toleranciára is.

Az elmélet szerint a nyugati világ, azaz a mai civilizáció számos olyan betegségben szenved, amelyek az elmélet követői szerint ismeretlenek a ma is élő természeti népek körében, illetve ismeretlenek voltak a paleolit korban élők között is. A nyugati életmód és táplálkozás világméretű terjeszkedése a 19. század közepén kezdődött meg, az ún. civilizációs betegségek a 20. és 21. században járványszerű növekedésnek indultak. Ide sorolhatók: szív és érrendszeri megbetegedések, rák, autoimmun betegség, sclerosis multiplex, hashimoto-thyreoiditis, cukorbetegség, lisztérzékenység, laktózérzékenység, metabolikus szindróma, túlsúlyosság, alultápláltság, szervezetszintű gyulladás, depresszió stb. Azonban ezen állítások egyes elemei is vitathatóak. Prof. Dr. Boldogkői Zsolt egy 2013-as publikációjában kifejtette, hogy az ősember élethossza jóval rövidebb volt a mai emberénél és többnyire nem érte el azt az hosszat, amikor jelen társadalmunkban jellemzően megjelennek a komolyabb megbetegedések.

A diéta felépítése:

A Paleolit diéta esetén az élelmiszer-energiabevitel aránya 56-65%-ban állati eredetű és 36-45%-ban növényi eredetű. Javasolja a magas fehérje tartalmat (19-35%), zsírtartalmat (28-58%) és az alacsony szénhidráttartalmat (22-40%). Utóbbiak az ún. lassan felszívódó szénhidrátok, melyek alacsony glikémiás indexűek és glikémiás telítettségűek. A magyar munkacsoport a civilizációs betegségek rehabilitációja során nagyban finomította az eredeti étrendi elgondolásokat. A paleo-ketogén étrenddel célja a ketózis elérése és az Áteresztő Bél Szindróma megszüntetése. Amennyiben ez megvalósul, hatékonyan alkalmazható a civilizációs betegségek kezelésében.

A paleolit étrend összetevői:

• Állati zsírok
• Állati húsok
• Zöldségek
• Gyümölcsök
• Tojás
• Gombák

Az étrend kizárja a magas glikémiás indexű és telítettségű ételeket, mint például az ún. gyorsan felszívódó szénhidrátok. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a paleo-ketogén étrend mellett ez a korábban a szénhidrátok megkülönböztetésére megalkotott rendszer, azaz a glikémiás index és telítettség elveszíti a jelentőségét. A paleo-ketogén étrend esetében nem kell a szénhidrátokat ilyen minősítéssel megkülönböztetni, hiszen nem a felszívódás sebessége, hanem az össz-szénhidrát terhelés a döntő.

• Gabonafélék (búza, árpa, köles, zab, rizs, vadrizs, rozs, kukorica, cirok, stb.)
• Hüvelyesek (babfélék, borsók, szója, amerikai mogyoró, stb.)
• Tej és tejtermékek
• Burgonyafélék (burgonya, paradicsom, paprika, padlizsán)
• Növényi olajok
• Finomított cukrok (répacukor, nádcukor, fruktóz)
• Készételek

Forrás: Wikipedia

Diéta jelentése: céltudatosan szabályzott étrend.